Így október 24-én, a felső tagozatos művészetis diákokkal Bakonybélbe indultunk, hogy élőben láthassuk Magyarország egyik legmodernebb csillagászati központját.
Szakértő csillagász idegenvezető kalauzolt körbe bennünket a négyszintes kiállítótérben. Először a csillagászattörténeti kiállításon ismerkedtünk a csillagászat és űrkutatás történetével a kezdetektől napjainkig. Bepillantást nyertünk a meteoritok izgalmas világába, továbbá egy korszakalkotó csillagász, Galilei és munkásságába. Különleges élmény volt megérintenünk egy igazi meteoritot.
Ezután hazánk egyik legmodernebb digitális planetáriumában, a félgömb alakú kupolára vetített képek, és a térhatású hangzás repített minket egy kozmikus űrutazásra. Az „Oázis az űrben” című filmet néztük meg, ami Naprendszerünket, a bolygókat, és közöttük, mint egy űrbéli oázist, Földünket mutatta be.
A kiállítótérbe visszatérve az űrkutatás izgalmas expedícióival, az Apolló-programmal, a Holdra szállással, valamint a Mars kutatással ismerkedtünk meg. A kiállított szkafander, pilótaülés, vizuális installációk, a Mars űrszonda másolata rendkívül izgalmassá tették a tárlatot.
Majd a 3D-s mozi teremben az „útikalauz stopposoknak a Marsra” című filmet néztük meg. Beutaztuk a Szaharát, hogy megértsük, milyen is lehet a Vörös Bolygón kalandozni. Megismertük a Mars robotokat, és Charles Duke űrhajóstól megtudtuk, hogy milyen is egy távoli égitesten autózni. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy láthattuk Pavlics Ferenc magyar származású mérnököt, akinek irányításával megszületett a Holdautó, az a jármű, melynek segítségével az Apollo program űrhajósai bebarangolták a Hold sivatagát, és aki megtervezte a Mars Rovert, azt a robotot, mely korszakalkotó munkát végzett a Mars felszínén.
Kis szomorúságot okozott mindannyiunknak, hogy az obszervatóriumba a viharos széllökések miatt nem tudtunk bemenni, így sajnos nem csodálhattuk meg a napkitöréseket sem. A Csillagdában látottak, hallottak azonban kárpótoltak bennünket mindezért, és úgy szálltunk fel a buszra, hogy legalább érdemes lesz újra eljönnünk Bakonybélbe!
Turóczi Zoltánné